Saját vagy bérelt fotóstúdió?

A fényképészet drága hobbi és még drágább szakma. Rengeteg olyan felszerelést igényel, amelyek nem két forintba kerülnek, és a házi megoldásokat bizony gyorsan kilehet nőni. Eleinte még nagyon jó volt a házi fotóstúdió falai között dolgozni, de a barkács megoldások gyorsabban cserélődtek le, mint azt előre elterveztem. Mi volt ennek az oka? Mit tehet a fényképész, ha nem engedheti meg magának a drága reflektorokat vagy egyszerűen nincs szabad kapacitású helye egy fotóstúdió berendezéséhez? Esetleg mindkettő. Szerencsére nagyon sokat. A saját fotóstúdió már a jól bejáratott fotósok kiváltsága, akik eljutottak egy olyan szintre a szakmában, amikor kikerülhetetlen, hogy sajátjuk legyen.

Személy szerint én nagy híve vagyok a bérelhető műtermeknek, mert a legtöbb helyen mindent biztosítanak. Nekem csak a fényképezőmet és a fényképek tárgyát kell magammal vinnem – vagy oda hívnom a helyszínre. Egy dologhoz viszont túl drága az egy óra x ezer forint. A gyakorláshoz. Ez vezetett tulajdonképpen ahhoz, hogy egy sufni stúdiót rendezzek be otthon. Nem vásároltam hozzá semmi különösebben drága dolgot, mert az internetes fényképészközösség bővelkedett tippekben és tanácsokban. Melyek váltak be a legjobban? Nézzük!

Az első fotóstúdió, amit berendeztem

Ha az ember spórolni akar, akkor nagyon jó barátja lesz a távol-keleti online piacoknak. Nagyon csábító fejest ugrani a profi felszerelések világába, de, mint említettem, ennek több akadálya is lehet. Egyik írországi ismerősöm mesélte, hogy profi, aktív fotósként még most is nagyon sok mindent így szerez be. Miért? Szimplán, mert kifogástalanul működik. Drága vásznak nélkül is az országos comic conok unofficial official fotósa lett – egy kínai greenscreen és egy jól választott objektív segítségével. Plusz a rutin és a tehetség.

Az én esetemben kisebb tárgyfotózásokról beszélünk, ezért hatalmas screenek helyett nagy méretű papírlapokkal érem el ugyanazt a hatást. A zöldet nem szeretem a visszaverődések miatt. Túl sok munka eltüntetni a zöld kontúrokat. A fehér és fekete kartonlapok ellenben nélkülözhetetlen kellékei az otthoni műtermemnek. Kétoldalú ragasztó segítségével a helyükön maradnak és könnyedén eltávolíthatók, ha esetleg a potyogó vakolat jobb háttérnek tűnik. Egy A1-es műnyomó már elég jó ahhoz, hogy ne okozzon gondot a méret és a textúra az utómunkálatoknál.

A háttér viszont fele annyira sem fontos, mint a fény. Még a dolog nevében is ott van: fényképészet.

A profi felszerelésnek több előnye is van. Ha bérelt fotóstúdióban dolgozunk, el is várjuk ezt. Otthonra viszont felesleges a legtöbbje, amíg nem megy a szekér. Ezért tanácsolják többen is – közöttük én is – a barkácsáruházak felfedezését. A kerti lámpák nagyon jó helyettesítők. Halogén fényforrások, amelyek még strapabírók is. Némi hack-re szükség van a beállításoknál, de teljesítmény terén nem okoznak csalódást. A trükk az, hogy mindig 3000-4000 watt felett kell gondolkoznunk, máskülönben csak pénzkidobás. És az izzók színhőmérsékletére is figyelni kell. Lehetőleg azonosakat vegyünk, vagy azonosra cseréljük a benne lévőket. Sok stresszt spórolunk meg magunkat, ha ezzel előre kalkulálunk.

Derítésre esernyőt, sima nyomtatópapírt is használhatunk. Az egyszerűsége ellenér meglepően jól működik. Sőt, ha nagyon trükkösek akarunk lenni, és szeretjük a filtereket, használjunk színes, átlátszó plexit, régi mappaborítót. Retro fényhatásokat érhetünk el tükröződő felülettek, égősorokkal.

 

Fotóstúdió vaku-kérdés

Vaku kérdésben én a jobb és drágább híve vagyok. A fotóstúdió viszonyai nem fogják megközelíteni egy maximálisan berendezett műteremét, ezért legalább egy valami közelítse meg a színvonalat. Ez azonban csak az én megközelítésem. Több olyan fotóstúdió blog van a neten, ahol erre is számtalan jó tippet találunk. Ha van időnk, kedvünk és energiánk, nyugodtan kísérletezzünk. Minden csak akkor működik igazán, ha személyre szabjuk.

Fotóstúdió, ahogy egy profi csinálja

Mindenki a profi felszerelés híve. Jómagam is előnyben részesítem, mert kényelmesebb vele dolgozni, nem termel felesleges hőt, könnyebb a kezelése stb. Egy jó fotósnak meg is kell tanulnia használni ezeket is, különben meg van lőve. Szerencsére a legtöbb iskola erre nagy hangsúlyt fektet. Mi sem vetettük bele magunkat a munkába – bár nem is tanultuk meg a nagykönyv szerint, hogyan épül fel egy fényképezőgép – viszont a tanárunk hozzáértése egyértelművé tette, hogy erre nincs is szükség. Helyette kísérleteztünk, hogy tapasztalatból tanuljuk meg a dolgokat. Ha csak tapasztalatszerzés céljából, de érdemes bérelni egy műtermet. Fontos, hogy tudjuk, hogyan működnek a dolgok.